A demokrácia sérülése, mára már nem egy ország problémája, hanem a demokráciában még érdekelt embereké Európában!

A Szovjetunió összeomlását követő eufóriának vége, a köd felszállt, akár elszállt, a hit és a remény behúzódott a vágy világába. Újra látható Európa valóságos világa. Nem lettünk jobbak vagy rosszabbak, csak láthatóak. A világ közben nagyot változott, a titkosszolgálatok rejtett és sejtelmes világát felváltotta a hálózatos társadalmi berendezkedés, a titok, a nagy titok lelepleződött, mert nincs, az információ közösségi tulajdonná vált, ezzel együtt sok tekintetben egyes társadalmi és gazdasági csoportok privilégiumává is.

 Ma az Apple, a Google, vagy a Huawei hamarabb tud bármit a világról, vagy a világból, mint akármelyik politikus vagy titkosszolgálat. Új eszköz került a hatalom birtokába, ezt összefoglalóan csak manipulációnak nevezném. Ezt a fajta manipulációt egyidőben lehet akár egy falun, vagy több milliárd embert érintve végrehajtani.

Az új világ nem új szerepeket hozott Európába, hanem új szereplőket, akik élve a lehetőséggel elkezdték manipulálni a hatalmuk érdekében az országuk szavazó bázisát, ma még nemzetközileg nem egységesített módszerekkel, de ez már csak döntés kérdése.

 Az „ÚJ” rendszer, a volt szovjet birtokokon, befolyási övezetekben, a társadalom peremén kezdett el építkezni, és az ott lévők lelki szükségleteit kielégíteni, sajnos, ha ezt végig viszik, akkor nem tesznek mást, mint Hitler a nácizmus korai szakaszában. A végeredmény ismert! Európa mára már megszabadult az 1930-40 -s évek morális terheitől, újra értelmezi a napjainkat a bennünket körülvevő politikai gazdasági környezetet. A szótárakból eltűnik a méltányosság, az önkorlátozás, a becsület, a felelősség, a tisztesség, a sor nagyon hosszan folytatható, helyébe belépett, a hatalom megszerzés, a hatalom megtartás, az erkölcs nélküli gazdagodás, a felelőtlen harácsolás és az ehhez kapcsolódó eztelen pazarlás. A társadalom kettészakítása, mára már befejezett ténnyé vált Oroszországban, Törökországban, Belorusziában, Lengyelországban, Grúziában, Örményországban, Szerbiában és Magyarországon. Végvári küzdelmeket folytatnak Romániában, Szlovákiában, Moldáviában, Észak-Macedónijában. A folyamat erősen előrehaladott Franciaországban és Németországban is, azzal a jelentős különbséggel, hogy ott még a demokráciát elfogadó és értékként kezelő erők vannak hatalmos, azonban az erodáció, már ezekben az országokban is megkezdődött. Első látásra furcsa a felsorolt országok csoport összetétele, miként kerülhet egymás mellé a korrupcióval és despotizmussal terhel Oroszország, Beloruszai, Lengyelországgal. Az első részben felsorolt főbb folyamatok miatt, mert a hatalom gátlástalan megtartása előrébb való mindegyik felsorolt országban, mint a demokratikus működés szabad rendszere.  Kaczyński rendszere alapvetően nem korrupt, de az egyének és szabad társadalmi csoportok korlátozásában, valamint a folyamatos történelemhamisításban azonos a platformjuk. Ez nem a nacionalizmusuk értelmezése, hanem a szavazat maximalizálás rendszerének értelmezése. Mindent magukhoz láncolnak, nem nagyon különböző módszerekkel, annak érdekében, hogy a hatalmuk fennmaradjon és lehetőleg minimálisat sérüljön. Ahhoz, hogy ezt végrehajthassák, két nagy dologra van szükségük, az egyik a társadalom széles rétegeinek, morális züllesztése, proletarizálása, a másik az ellenzék változatos módszerekkel történő degradálása és izolálása, lehetőleg a politikailag korrupt szereplőik által. A politikai célhoz kell igazítani az oktatást, a szociális és támogatási rendszert, teletömni az egyszerű emberek fejét hülye és primitív celeb történetekkel, és máris lehet hajókázni a legkisebb kockázattal, akár Monacoba is. A prosztó alig várja, hogy dolgozhasson a lízingdíjért és az üzemanyagért.

Mit lehet kezdeni egy olyan országgal, amelyik mindig a múltjára büszke, a jelenével meg nem mer szembenézni?

Már a mosógépet sem merem beindítani, mert félek, hogy a kifolyó csövéből üknagymamám fog előjönni egy mosóteknővel a kezében. A hasonlat butának vagy akár elképzelhetetlennek tűnik, de a bugyrom már annyira tele van az ország primitíven előadott múltjával, hogy a hányás ingere lassan erősebb lesz, mint a nyelésé!

A múltból megtudom, hogy Csurka és Torgyán nem volt ügynök, csak áldozat, az Antal József, Boross Péter által fémjelzett politikai kurzus áldozatai. A cselekvő megszégyenítőknek sem bátorságuk sem emberségük nem volt arra, hogy ezt a két embert méltóságban hagyják eltávozni az örök vadászmezőkre.

Csak mellékesen, Boros Péter belügyminiszter korában ki nem mondta a titkársága előtt Orbán nevét, csak egyszerűen, a fiamnak hívta.

Felvetődik a kérdés, hogy kik voltak azok, nem név szerint, hanem emberként, akik a rendszerváltás szabadságát, a politikai szenny szétfröcskölésére használták?

Bizonyára tudni lehet, kik őrizték és kik másították meg a dokumentumokat, vagy kik szervezték mögé a médiát, kik állították fel a folyamatosan jelenlévő és működő hazugsággyárakat.

Kiknek volt érdeke az, hogy a Turul madarak sűrű repülése lassan lehetetlenné teszi a szabad légiközlekedést az ország légterében. Az ősmagyarok Jézust magába olvasztó és őt elmagyarosító hülyeségei, kézen fogva a rovásírással, az össznemzeti butaság szimbólumává váltak.

A legszebb példák, István rendi társadalmának összekeverése a mával, a déli harangszó magyarosítása, az osztrákok sógorosítása, a labancok osztrákosítása, a Pákozdi-csata folyamatos beemelése a nemzeti emlékezetbe, a Don-kanyar szerencsétlen áldozatainak elfelejtése, a tisztikar és Horthy mosdatása, a holokauszt tragédiájának relativizálása, Rákosi elhallgatása, 56 folyamatos újraértelmezése, a tevékeny szereplők jelentős hányadának mellőzése, a Kádár korszak hiteltelen interpretálása, a napi politikai célnak megfelelően.

Miért is van erre szükség?

Mert a baj nagyobb, mint gondolnánk, a korrupció ha folyadék lenne, már nem látszana az ország, folyamatosan nő az államadóság, a devizahitelesek tömegesen elszegényedtek el, kiestek a középosztályból, a vidéket megeszi a szegénység, a jövőtlenségből is eredő kilátástalanság, a családi vagyonok teljes elértéktelenedése, a társadalmi csoportok közötti átjárhatóság megszűnése, az esélytelenség, a földtulajdon városiak kezébe kerülése, a föld hasznának a településről való elvitele, a munkanélküliség és munkátlanság, a hazudozás, kiskirálykodás általánossá válása, sok helyen a polgármesterek basáskodása…

A fel és fel nem soroltak eltakarása a cél, a múlttal lefedni a jövőt, a valamiért semmit adni, ez a regula, aki együttműködik és vagyona van, az isten, és a helyben élő helytartó után következik.

A stadionban együtt tudna ordítani a gazdag és a szegény, akkor, ha az utóbbi meg tudná venni a jegyét, nem beszélve arról a csekélységről, hogy nincs is miért bemenni.

Az egyházak eddig is megáldottak minden fegyvert évszázadokon keresztül, ma is áldásukat adják mindenre, amire a hatalom kér tőlük. Meg is érkezik a fizetség, felzúg a Mi Atyánk az iskolákban, reverendában és palástban jár az igazság, még ha adott esetben az ára, gazság!

Ehhez kell a múlt! Valamint a nemzeti butaság!

Az elvándorlás oka a Fidesz által megszüntetett piacgazdaság!

A senki által meg nem állapított adat szerint, körülbelül 600 000 magyar él külföldön.

A szám igazából nem nagy, sőt természetes is lehetne, ha a következményei is természetesek volnának. Azonban a magyar munkaerőpiacról szakmák tűntek el úgy, hogy a kormányzat gyakorlatilag fölszámolta a szakmunkás képzést. Ilyen szakma a vasbetonszerelő, a gipszkartonozó, a kőműves, a vízvezeték szerelő, a lakatos, az autószerelő, a szakács, a pincér, a sofőr, az ápolónő, az informatikus, a villamosmérnök, a vegyészmérnök, az orvos, a nem szakmának csak állapotnak számító fiatal, a középkorú, a nyelvet beszélő, a nyugalomra vágyó, az eladósodott, a gazdagodni vágyó és a sor végtelenül folytatható.

Az ambiciózus fiatalok a tanulmányaiktól függően, de a végzettség megszerzése után, azonnal elmennek, minek is maradnának, hiszen Magyarországon megszűnt a piacgazdaság!

Abban a pillanatban, ha valami olyat talál ki valaki, ami pénzt termel, megjelennek a kezek a kassza körül, nem elég az állammal megharcolni, még jönnek a különböző sarcok, a mostani hatalom alsórangú képviselőitől.

Képtelenség egy engedély tisztességes úton beszerezni, mindenhez ismerős kell, ami pénzbe kerül,  mindent átsző a példa nélküli korrupció!

Nem lehetsz független újságíró, nem lehet független TV, újság, rádió, ha jól megy az internetes oldalad, bármikor kaphatsz egy terheléses támadást, bármikor bejöhetnek hozzád és felvilágosíthatnak, hogy te el akartad adni a boltod, a céged, a tevékenységed, az ingatlanod, amit tartaléknak szántál, ha nyomorult vagy akkor betesznek a buszba és kezedbe nyomnak egy táblát, meg 5000 Ft-t, ha csak úgy mész háromezret és éltetheted a fennálló rendet, ha munkát akarsz, akkor eléd teszik a kommentedet, ha ki akarnak rúgni, akkor is ezt teszik.

A haverok és a multik kénye-kedve szerint változtatják a munka törvénykönyvét, hibás lehetsz bármikor bármiért.

Két kézzel ölik a reményt!

Mivel nincs remény, nincs maradás, nincs gyerek az iskolákban, 20 év alatt félmillióval lett kevesebb az általános iskolás, kivégzik a gimnáziumokat, a jól menő egyetemeket, megalázzák a tanárokat, hitelesítőként működtetik a Professzorok Batthyány Körét.

Orbán alatt ott vannak az alvezérek, a Mezőkövesdi Csótány meg a többiek!

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Nem vagyok hajlandó, sem félni, sem megijedni!

Most sincs bennem félelem, mint ahogy eddig sem volt, korábban azért, mert tudatlan voltam, ma meg azért, mert tapasztalt vagyok. 

Nem hajolok meg ilyen sehonnani bitang emberek előtt, akik képtelenek megérteni azt, hogy egy ország és annak sorsa nem azonos azzal, amit ők tapasztalat és szív nélkül gondolnak róla. Kibírtuk Biszku Bélát, Münich Ferencet meg a hozzájuk hasonlókat, mivel ti sem vagytok rosszabbak náluk, meg nem is vagytok nagyobb politikai gazemberek, kibír a haza benneteket is. Még mielőtt azt hiszitek, hogy mi nekünk van félni, vagy rettegnivalónk elmondom, hogy tévedtek, mert nektek van, amiatt a pénzéhes gazemberségetek miatt, amivel elöntöttétek az országot.

Egyet megígérhetek, én is azok között leszek, akik fékezni fogják azokat a vad indulatokat, amelyek rátok fog szabadulni a nem is oly távoli pillanatban. A most fenyegetőző lelket elszörnyülködtető szövegeitek a parlamentben, mind egy vád irat lesz, egy valódi független ügyészség nyomozati dossziéiban.

Imádkozom ateista létemre, hogy a porig alázott bíróság kíméletes legyen veletek szemben és a vezetőik, Handó és a többiek, emberként élhessék meg életüket a szakmájuk távoli szegletében.

Nem kívánom, hogy a Fideszesek, szűkölő Szűrösök és Pozsgaik legyetek, csak azért mert porig aláztatok mindent, ami magyar, ami emberi, ami tudomány, ami egészségügy, ami oktatás, ami vállalkozói méltóság, ami állampolgári szabadság Most legyen gerincetek, ne a majd eljövendő hatalom kegyeit keresve próbáljatok élni egy élhető életet.