Kedves Magyar Péter!

 De ezt se felejtsük el!

Amikor Gulyás Gergely barátjaként és több ismert jobboldali személyiség rokonaként a Külügyminisztériumban kezdtem dolgozni, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor feleségem több fideszes európai parlamenti képviselő csapatában dolgozott, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal. 

Amikor kikerültem a magyar állam Unió melletti állandó képviseletéhez, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor feleségemet államtitkárrá nevezték ki a Miniszterelnökségen, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója, majd a Diákhitel Központ vezérigazgatója lettem, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor feleségemet miniszterré léptették elő, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor feleségemmel jogszerűtlenül felvettük a CSOK-ot a balatoni villánkra, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor édesanyámat kinevezték az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesének, nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor megromlott a házasságom, akkor majdnem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal, de azután a Volánbusz, a Közútkezelő és a külföldi földek fölvásárlására létrehozott állami cégben találtam magam, és mégsem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Amikor a Pegazus- és Völner-botrányban megtépázott renoméjú volt feleségem lemondott a miniszterségről, és még a CSOK-ot is visszafizette, már-már hallottam, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal, de kiderült: a Fidesz EP-listavezetője lesz, és ismét nem értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal.

Azután, amikor exfeleségem belebukott egy kegyelmi ügybe, bejelentette nem lesz EP-listavezető, visszaadja a parlamenti mandátumát is, és távozik az egész közéletből, akkor hirtelen értesültem arról, hogy létezik olyan, hogy Rogán Antal. 

Én pedig tizennégy év után egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben létezik olyan, hogy Rogán Antal.

A demokrácia sérülése, mára már nem egy ország problémája, hanem a demokráciában még érdekelt embereké Európában!

A Szovjetunió összeomlását követő eufóriának vége, a köd felszállt, akár elszállt, a hit és a remény behúzódott a vágy világába. Újra látható Európa valóságos világa. Nem lettünk jobbak vagy rosszabbak, csak láthatóak. A világ közben nagyot változott, a titkosszolgálatok rejtett és sejtelmes világát felváltotta a hálózatos társadalmi berendezkedés, a titok, a nagy titok lelepleződött, mert nincs, az információ közösségi tulajdonná vált, ezzel együtt sok tekintetben egyes társadalmi és gazdasági csoportok privilégiumává is.

 Ma az Apple, a Google, vagy a Huawei hamarabb tud bármit a világról, vagy a világból, mint akármelyik politikus vagy titkosszolgálat. Új eszköz került a hatalom birtokába, ezt összefoglalóan csak manipulációnak nevezném. Ezt a fajta manipulációt egyidőben lehet akár egy falun, vagy több milliárd embert érintve végrehajtani.

Az új világ nem új szerepeket hozott Európába, hanem új szereplőket, akik élve a lehetőséggel elkezdték manipulálni a hatalmuk érdekében az országuk szavazó bázisát, ma még nemzetközileg nem egységesített módszerekkel, de ez már csak döntés kérdése.

 Az „ÚJ” rendszer, a volt szovjet birtokokon, befolyási övezetekben, a társadalom peremén kezdett el építkezni, és az ott lévők lelki szükségleteit kielégíteni, sajnos, ha ezt végig viszik, akkor nem tesznek mást, mint Hitler a nácizmus korai szakaszában. A végeredmény ismert! Európa mára már megszabadult az 1930-40 -s évek morális terheitől, újra értelmezi a napjainkat a bennünket körülvevő politikai gazdasági környezetet. A szótárakból eltűnik a méltányosság, az önkorlátozás, a becsület, a felelősség, a tisztesség, a sor nagyon hosszan folytatható, helyébe belépett, a hatalom megszerzés, a hatalom megtartás, az erkölcs nélküli gazdagodás, a felelőtlen harácsolás és az ehhez kapcsolódó eztelen pazarlás. A társadalom kettészakítása, mára már befejezett ténnyé vált Oroszországban, Törökországban, Belorusziában, Lengyelországban, Grúziában, Örményországban, Szerbiában és Magyarországon. Végvári küzdelmeket folytatnak Romániában, Szlovákiában, Moldáviában, Észak-Macedónijában. A folyamat erősen előrehaladott Franciaországban és Németországban is, azzal a jelentős különbséggel, hogy ott még a demokráciát elfogadó és értékként kezelő erők vannak hatalmos, azonban az erodáció, már ezekben az országokban is megkezdődött. Első látásra furcsa a felsorolt országok csoport összetétele, miként kerülhet egymás mellé a korrupcióval és despotizmussal terhel Oroszország, Beloruszai, Lengyelországgal. Az első részben felsorolt főbb folyamatok miatt, mert a hatalom gátlástalan megtartása előrébb való mindegyik felsorolt országban, mint a demokratikus működés szabad rendszere.  Kaczyński rendszere alapvetően nem korrupt, de az egyének és szabad társadalmi csoportok korlátozásában, valamint a folyamatos történelemhamisításban azonos a platformjuk. Ez nem a nacionalizmusuk értelmezése, hanem a szavazat maximalizálás rendszerének értelmezése. Mindent magukhoz láncolnak, nem nagyon különböző módszerekkel, annak érdekében, hogy a hatalmuk fennmaradjon és lehetőleg minimálisat sérüljön. Ahhoz, hogy ezt végrehajthassák, két nagy dologra van szükségük, az egyik a társadalom széles rétegeinek, morális züllesztése, proletarizálása, a másik az ellenzék változatos módszerekkel történő degradálása és izolálása, lehetőleg a politikailag korrupt szereplőik által. A politikai célhoz kell igazítani az oktatást, a szociális és támogatási rendszert, teletömni az egyszerű emberek fejét hülye és primitív celeb történetekkel, és máris lehet hajókázni a legkisebb kockázattal, akár Monacoba is. A prosztó alig várja, hogy dolgozhasson a lízingdíjért és az üzemanyagért.

Gyurcsánynak, a DK-nak és az eltévedt ellenzéknek!

Teljesítmény nélkül nem megy!

A DK az elmúlt fél évet arra használta, hogy az ellenzéki térfélen maximalizálja a támogatottságát, még azon az áron is, hogy több pártot a parlamenti küszöb alá küld. Egyetlen szavazót sem tudott megmozdítani a kormányoldalon, 25% körüli infláció és súlyos korrupciós környezetben! A DK megalakulása óta egy sértett magányos, de nem tehetségtelen ember bosszújának a terméke. Létezése alapvető akadálya az ország politikai rendszerének a megváltoztatásának. Dobrev Klára előtérbe helyezése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a DK plafon valahol 17% körül van a biztos pártválasztók körében, úgy, hogy közben minden esélyt elvesz a valódi ellenzéki összefogástól, valamint kizárja Orbán leváltását!

Gyurcsány a múlt és nem a jövő!

Egy karaktergyilkosság áldozata, nem az a hibája, amiért hibáztatják, hanem az abszolút elk*rt kormányzása, vezetői tehetségtelensége, miközben ő egy igazi demokrata. Politikai értelemben használhatatlan! Az ellenzéki vezetők még mindig hozzá mérik magukat, őt látják a veszélynek, miközben nem kellene mást csinálni, mint elfelejteni. A jövő szempontjából nincs és nem létezik!

Ezt belátni sosem fogja, mert a médiában való megjelenés a szereplés életeleme, kerüljön ez a magyar ellenzéknek bármennyibe. Ő nem akarja megélni a vagyona által biztosított jólétet, politizálni akar és visszatérni a hatalomba, a vágyott, vagy csak álmodott hatalomba.

A Gyurcsány a baj, de az ok az ellenzék koncepciótlansága, hit és ideológia nélkülisége, a 21. századi politika, gazdaság és társadalom nem értése, a Budapest központú gondolkodás kivetítése.

Orbán nem egy modern ember, de azt nagy biztonsággal lehet állítani, hogy érti miről szól a 21. század, az egyéni hatalomról és az elé emelt, de nem valóságos nagy társadalmi célokról. Ezekkel Orbán bőségesen ellátja a követőit, szinte odaláncolva őket magához és egy kígyóbűvölő biztonságával teszi ezt 2,5 millió választóval.
Orbán kitűnő politikai érzékkel az egyetlen valódi támogatója Gyurcsánynak, természetesen a maga eszközeivel, bent tartja a politikai körforgásban. Elemi érdeke, hogy még életben tartsa, mert fontos garanciális elem a hatalmának megtartásához.

A maradék ellenzéknek meg ébresztő, ki kellene menni a levegőre, megismerni a magyar társadalom valódi állapotát és képezni magát, hogy felfogja a 21. század politikai kihívásait és a működés rendszerét. Nem csak a vélemény fontos, hanem a meggyőzés is, valamint a kornak megfelelő eszközhasználat és üzenetek a lehetséges választóknak.

Orbán igaza és bomlasztó hazugsága!

 Meghallgattam Orbán 2023-as CPAC beszédét - may the 4th be with you - és azt hiszem, megértettem, hogy mi a fő probléma. Hogy miért nem képes a liberális baloldal közel húsz éve semmit se kezdeni ezzel az ellenféllel, miért nem képes még csak meg sem közelíteni egyetlen valós téttel bíró választáson sem, s miért tud Orbán újra és újra többséget, jelentős szavazói tömegeket maga mögé állítani. 

A probléma, hogy Orbán tartalmilag helyesen látja és azonosítja a problémákat. (Ellenfelei pedig nem.)

Igen, probléma a migráció és az illegális migráció. Igen, probléma, hogy azt hisszük, hogy probléma a gender kérdés. És igen, probléma, ha bizonyos országok meg akarják mondani más országoknak, hogy mit hogyan kell csinálni. 

Kifejtem röviden. 

A migráció és illegális migráció kérdése. Vitán felül áll, hogy idegen kultúrából jött bevándorlókra - legyen az legális vagy illegális - semmi szükségünk a keresztény kultúrában gyökerező művelt Európában. Tetszik vagy sem, azok a népek, akik nem tudják az olyan egyszerű szabályokat sem követni, hogy nem szemetelünk az utcán, nem tolakszunk egymás elé a sorban, megállunk a piros lámpánál és az elsőbbségadás kötelező táblánál, napi nyolc órát dolgozunk és azt nem csak ellébecoljuk, nem hazudunk zsigerből egymás szemébe mosolyogva, nem az első gondolatunk átverni a másikat még akkor is, ha állítólag a barátunk és összességében mondhatnám úgy, hogy azok az emberek, akik nem képesek felelősséget vállalni a saját tetteikért, viszont a bármilyen forrású önérzetük az egekben van, azokra semmi szükség Európában. Orbánnak tehát igaza van, hogy meg kell állítani őket, nem szabad beengedni őket, akadályozni kell őket a bevándorlásban, mert ha megengedjük, akkor nem fejlődni fognak, hanem a hozott tapasztaltaik alapján zülleszteni. Nincs ebben tehát vitánk. 

Másodszor, a genderkérdés. A probléma az, hogy itt nincs valós probléma. Ez egy felfújt álkérdés. Aki meleg az meleg, nincs ezzel semmi gond és nincs benne semmi szégyellni való. Legyen meleg, ha ezt választja. Ne érje ezért sérelem, vagy hátrány. De nem kell fennhangon hirdetni, nem kell másokra ráerőltetni, ne érezzük magunkat rosszul azért, mert mi nem vagyunk melegek, s mert a dolgokat nevén nevezzük. Ez nem negatív értékítélet, csupán tény. Ha meleg, hát legyen meleg, házasodhasson, fogadhasson örökbe gyereket (mert a gyereknek is sokkal jobb, ha egy meleg családban nő fel, mint egy bántalmazó családban, vagy állami gondozásban). Vitán felül áll, hogy a melegek ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek, mint bárki más. Ebben a problémában az a probléma, hogy álprobléma. Nincs ilyen probléma. Nincs mit beszélni róla. Ez nem olyan kérdés, ami egy ország társadalompolitikájának a három legfőbb kérdése között kell legyen. Úgy összességében, a nagy történet szempontjából senkit nem érdekel. 

A harmadik kérdés a külső külpolitikai elvárásoknak való megfelelés, ahogy Orbán mondja, a progresszív külpolitika. Nehéz kérdés. Sajnos nem egyszer láttam, hallottam a saját szememmel és füleimmel, hogy azoknak az országoknak a képviselői, akik beavatkoznak más országok és népek önszerveződésébe, önkormányzásába, mennyire semmit sem tudnak az adott országok, népek, nemzetek, emberek sajátságairól, kultúrájáról, ok-okozati összefüggéseiről, hagyományairól, céljairól, fontossági sorrendjeiről. Ők azok, például az amerikaiak, akik miután megkérdezik, hogy mit gondolsz a háborúról, aggódsz-e, nyugodtan hozzáteszik, hogy nekik tulajdonképpen OK, mivel “you know, mi messze vagyunk”. Ebben a kérdésben tehát Orbánnak igaza van. Minek kell beavatkozni más népek önszerveződésébe? A három kérdésben, a problémák azonosításában tehát egyetértünk. 

A lényeg viszont csak most jön, mert a lényeg nem ez. Nem az a lényeg, hogy Orbánnak ezekben, mint probléma azonosításban igaza van-e vagy nincs. Igaza van. Nincs konfliktus. Egyetértés van. De Orbán következtetései és az általa eköré rendezett mítoszok, a sorosgyuribácsizás, meg a hajrátrumpozás viszont már nagyon is probléma. A valós problémákból rossz következtetések és ennek nyomán egyesítés helyett alantas uszítás, feszültségkeltés irányába való elmozdulás. Egyetértek vele tartalmilag, de helytelen, ahogy a kérdésekhez nyúl, helytelen, aljas ösztönökre apelláló válaszokat ad és ez vele a valódi baj. 

A valós problémák tehát. 

Egyetértünk, a migráció probléma és kezelni kell. Egyetértünk, a gender kérdés önmagától fogva nem létezik, mindenki azt és úgy szeressen, ahogy akar. És egyetértünk, mindenki szervezze a saját országát legjobb belátása szerint és próbáljon másokkal együttműködni, békés kapcsolatokat kialakítani. Ehhez senkit senki ellen nem kell uszítani, mert ezekben azt gondolom, hogy mindenki egyetért. 

Amiről azonban a Fidesz és Orbán nem beszél. 

Miért rohadnak a kórházaink? Mi történik, ha anyád kórházba kerül? Ha nincs valami bennfentes kapcsolatod, ott fog meghalni, bármi miatt került is be. Miért vannak a legfejlettebb világ, az EU egyik tagállamában ilyen egészségügyi állapotok? Ez Orbán első valódi bűne: talpra kell állítani az egészségügyet, amit a Fidesz 13 év alatt elmulasztott és a helyzetet lassú rohasztással tovább súlyosbította. 

Másodszor. Miért kell a tanároknak éhbérért, félelemben, alacsony szakmai színvonalon dolgozniuk? Milyen jövője lesz így a gyerekeinknek, ha ilyen iskolákba járnak? Milyen magyar társadalom fog ebből felépülni? Ez a Fidesz és Orbán második bűne. Miért nem tudtak 13 év alatt egy vonzó, gondolkodásra és önfejlesztésre ösztönző, támogató oktatási rendszert felépíteni, amit professzionális, modern infrastruktúra szolgál ki? Ahova a gyerek és tanár is örömmel és kíváncsisággal megy be nap mint nap?

És végül, ha csak a három legfontosabbat emeljük ki: a rendszerszintű korrupció. Azért nincs pénz, mert ellopják. Trükkökkel, lombkorona sétányokkal, haveroknak és strómanoknak kijátszott ágazatokkal, éj leple alatt hozott törvényekkel, minden lehetséges módon. Ez a baj. S hogy ennek az elhazudását ma megtámogatja sok-sok milliárd forintból a propaganda, ami minden létező médiafelületen ömlik az arcunkba. 

Lehetne ezt tisztességesen is csinálni. Lehetne jól és becsületesen, a nemzet érdekében kormányozni. 

Szem előtt tartani, ami fontos, egyetérteni abban, amiben egyet kell érteni az egész országnak, s valós értéken súlyozni a problémákat. 

Jelenleg bábozás folyik egy cirkuszban, s néha van kenyér helyett sósperec két felvonás között. Egy-egy ágazatnak hirtelen beígért könyöradomány béremelés, amikor már nagyon tüntetnek, hogy befogják a szájukat. (És be is fogják, mert 13 év alatt a szolidaritást is kiirtották a társadalomból, ha ugyan volt korábban egyáltalán.)

Ezért kell változtatni. Ezért kell kormányt váltani. Anyádért. A kölykökért. És mert lopnak. 

Olyan kormány kell, amelyik tényleg az emberek érdekében dolgozik végre, nem pedig álproblémák ellen harcol és uszít reggel, éjjel meg este.

Orbán igazi csapdát állított az ellenzéknek Fletóval!

A Fideszre nem jellemző intellektuális csapdát állított az ellenzéknek azzal, hogy Gyurcsányt nevesítette, mint ellenséget.

Két legyet ütött egy csapásra, mert a sajátjainak azt üzente, hogy háború vagy infláció nem számít, mert van nagyobb ellenfél is a feltámadó és egyre ördögibb Gyurcsány, tehát össze kell zárni.

Az ellenzéknek meg azt üzente, hogy egyetlen szereplő van, aki teljesítményre képes, az Gyurcsány! Az ellenzék együgyűbb része ezt be is fogja venni és szép csendben Gyurcsányhoz fog oldalazni, a másik része meg a volt miniszterelnök kamu balos pártjának erősödését látván politikailag neutrális lesz, ami egyben azt jelenti, hogy nem megy el szavazni.

Ahhoz, hogy ezt Orbán mondhassa arra is szükség volt, hogy az ellenzéki oldalon nem maradjon egyetlen olyan szereplő sem, aki bármilyen ígéretet tartalmat hordoz.

Nem szabad elfelejteni, hogy Gyurcsányba is a tartalmat már régen a Fidesz táplálja, természetesen nem valami háttéralku kapcsán, hanem pontosan azért, mert tudják, hogy általa vagy vele, összetudja tartani a szavazóbázisát.

A homofób-projekt, az idegenellenesség, Soros Gyuri Bácsi már kifutott, a háború meg sokarcú, éppen ezért maradt Gyurcsány, akiről akár 30 bőrt is le lehet húzni.

Az ellenzék képtelen új arcot vagy arcokat felmutatni, Dobrevet mutogatják, aki sajnos nem Gyurcsány politikai ereje és képessége, fáradt és erőtlen mondatai sem nem visznek sem nem hoznak, egyszerűen nincsenek. Az ellenzék így egyben, változatlanul nem érti a 21. század hálózatos, hibrid, vagy proxy világát, nem érti a vidéket és az ország igazi kettészakadását.

Nem érti, hogy ez az ország nem csak kettészakadt, hanem azon belül töredezett is, valamint belépett egy új elem is a digitális analfabetizmus, ami nem a vidék, hanem társadalmi csoportok sajátja, adott esetben kortól és lakóhelytől függetlenül.

Nem érti, hogy az elvek és a hitek feloldóban vannak és az emberek nem ezek alapján képeznek már valós és virtuális csoportokat, hanem érzelmek, vágyak, igények alapján (természetesen ez ennél szélesebb), nem értik, hogy a 21. század legjellemzőbb állapota a változás, amely akarva akaratlanul bebújik a mindennapjainkba, reakciókra kényszerítve az egyéneket. Új félelmeket generálnak új eszközökkel és módszerekkel.

Nem értik, hogy a virtuális terek elfoglalása és folyamatos manipulálása sokkal fontosabb, mint az, hogy ki, mit és hogyan nyilatkozik egy problémáról. A modernség nem az, hogy az eszköz határozza meg, amit birtokolok, hanem az, hogy milyen tartalmat, milyen körben, milyen sebességgel és ismételhetőséggel hozok létre és osztok meg.

Finkelstein jól kiképezte és morálisan gátlástalan állapotba hozta a Fidesz propaganda gépezetét, ami nem jelent egyebet, mint azt, hogy modernizálta.

Az ellenzék, benne Gyurcsány egyre inkább hasonlít Edward Rydz-Smigly lengyel főparancsnok lovasságára a 2. világháborúban a tankok ellen legyenek azok akár német vagy orosz eredetűek. A csata elött hitet tesznek a bátorságról elkötelezettségtől, majd értelmetlen és értelmezhetetlen kommunikációs eszköztárral belerohannak a politikai semmibe!

Nem árnyékkormány kell, hanem fogyasztóvédelem, emberi élet!

Dobrev, Gyurcsány, Bajnai, csak a bajt keveri, az egyszerű választónak a dumáik nem hoznak semmit!

A pótcselekvés az ellenzék még létező rendszerein(némi túlzással) megint nem a valós problémákra irányul, hanem valami az érrtelmiség által érthető, de a népnek, az egyszerű választónak semmit sem jelentő irányba indult el.

Ma az emberek legnagyobb problémája nem a hatalom aroganciája és az ellenzék töketlensége, hanem a gázszámla, az áramszámla, a mindennapi bevásárlások ellehetetlenülése, a gyereke tömegeinek minőséget nélkülöző táplálása, az egyre feszítőbb roma probléma, a szegénység széleskörű elterjedése, a középosztály bezuhanása. 

A milliárdos csapat, Gyurcsány, Dobrev, Bajnai ebből semmit sem érez, nem is érti, sőt még nem is zavarja őket. 

A DK rohamra készül a létező és nem létező ellenzék ellen azzal a felkiáltással, hogy ők a legnagyobb ellenzéki párt! Igen 10%-l, egy politikai hit-gyüliként semmilyen alternatívát nem nyújtanak a választók tömeginek, csak feltételeket: bocsáss meg Gyurcsánynak és emeld a trónra, majd akkor eljöhet a kánaán. 

Primitív az egész, mint az elmúlt 15 év Gyurcsány mozgása, ezzel a lépéssel csak folytatódni fog egy nárcisztikus ember rátelepedési kísérlete egy szűk rétegre, ahonnan országosnak próbálják feltüntetni a nem létező sikereket.

Új ellenzék kell új vezetőkkel, új ideákkal, célokkal!

A régiekkel már nem megy, csak folytatódik a handabanda.

Ellenzéki forradalmi helyzet van, a felül lévők már nem tudnak irányítani a régi módszerekkel, az alul lévők pedig már nem kívánják követni őket! Talán az MSZP tesz egy kísérletet Komjáthival, új hangot és irányokat behozva, reméljük, várjuk, majd, talán kiderül, hogy az irány megfelelő-e. 

Az azonban már most is látszik, hogy pusztán a felbukkanása kiverte a biztosítékot a hitgyüliben, hiszen őszinte hang, feddhetetlen élet, munkából jön, a nép egyszerű és nehézsorsú gyermeke.

A szókimondás nem az elmúlt 30 év bevett szokása, a sumákolás, hazudozás, -mint ezt Gyurcsány mondta- ez volt a fő irány, a mindenkori hatalom népnyúzása na ez az igazi arca a volt politikusoknak, a volt kormányfőknek és siserehaduknak.

Elég volt Gyurcsányból, Dobrevből, meg Bajnaiból!

Nem árnyékkormány kell ide, hanem az, hogy a régiek menjenek az árnyékba! Adjanak egy esélyt ennek az országnak!

Váratlan hullámok, a Budapest 1. kerület önkormányzati időszaki kampányában!

Betört a közéletbe a független jelölt!

A jelölt szerint pártpolitikai szintre silányult az 1. kerület önkormányzatának működése. A kerületben eddig két politikai erő feszült egymásnak, az Összefogás, valamint a Fidesz. A kerület évtizedekig hagyományosan polgári, de egyben jobboldali politikai vezetőket helyezett a hatalomba, amely helyzet 20019-ben megváltozott. A sokszínű és politikai tartalmú Összefogás győzött a Fidesszel szemben, a polgármestert is a Párbeszéd adta. Mára már érezhető és kitapintható, hogy erősen töredezetté és együttműködési zavarokkal küzdő összefogássá vált, amelyből a két volt Jobbikos képviselő már kilépett. A DK-s alpolgármester buszpályaudvaros, erősen mutyiszagú elképzelése tovább törte az Összefogás rendszerét. A Momentum jelenlegi pártelnök frakcióvezetője, Gelencsér Ferenc magasabb politikai ambíciói miatt időközi választásra kényszerítette az I. kerületet.

Mindeközben a kerületet éppen hogy irányító polgármester nagy politikai álmokat szövöget, a kerület koszossá és színtelenné vált, elöntötte a kutyaürülék, a rendszeres járdamosás mára már csak egy emlék. A kókadozó virágok, az öntözetlen fák, mintegy mementói az Összefogás látszat-kormányzásának.

Egyre erősebben látszik, hogy az Összefogás nem a kerület lakóival szövetkezik, hanem valós és nem valós politikai és gazdasági álmaikkal.

Ebbe a politikai mocsárba, vagy polgáriassan állóvízbe lépett be a független jelölt, aki megpróbál a 21. századnak megfelelő emberi és politikai válaszokat adni, a nem könnyű helyzetben. A kerület vezetése a koncepcióját az "Orbán takarodj"-ra építette azt gondolva, hogy ez elég a kerület irányításához, a független jelölt, pedig a kiegyezést és együttműködést kínálja kerületi szinten. Szeptember 11-én majd kiderül, hogy a választókörzetben lakók melyik lehetséges forgatókönyvet preferálják!