Az ellenzéki előválasztás eredményét és következményét sokféleképpen elemzik, csűrik-csavarják, csak azt nem mondják ki, hogy a végjáték elkezdődött.
A rendszerváltás végjátéka, aminek kapcsán az ország és benne a népe újra felállhat a start vonalhoz, újra visszajöhet a remény, egy új, mindenki számára élhető jövő reménye.
Az, hogy ki nyerte az előválasztást, szinte lényegtelenné vált mára, mert a veszély, amit Dobrev Klára hordozott; az ellenzéki visszarendeződés és a múlt folytatása - vereséget szenvedett.
Márki-Zay Péter személye és a köré épített remény, egyben tette a hagyományos ellenzék sírásójává és az orbáni rendszer lehetséges lebontójává. Nem lehet tudni, hogy ki lesz MZP, a megváltó, vagy csak egy kisdarab élesztő, ami és aki elindítja a leállíthatatlan erjedést.
Majdnem mindegy, akár már egy kis távolságról szemlélve is.
Hosszú út áll még az ellenzék előtt, ahhoz, hogy valóságos kihívója legyen Orbán NER-jének.
Hiába gondolják az összefogás pártjai, hogy az átalakulást vagy megszűnést megúszhatják, hiába gondolják a szinte nem létező pártok, hogy túlélik, nincs rá esélyük, mert a civilek mondtak ítéletet és nem a pártok szerelmesei. Az ítélet nem több, mint kétszer az, hogy elég volt.
Elégvolt Orbán rendszeréből és erről ennyi is elég, elég volt a (töketlen) politikát lejárató óriás egóval és cselekvőképtelenséggel létező ellenzékből!
Gyurcsány kikiáltotta magát az ellenzék vezérének, ez vasárnap este nem kapott többséget, az ellenzéki térfélen.
Az önjelöltet leváltották.
Azt nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, hogy MZP személyében jön-e egy reményteli jövő, vagy csak egy újabb hamis messiás, a ma szempontjából majdnem mindegy, mert egy dolog tisztázódott, hogy az ellenzéki szavazók józanok, kritikusak és kíméletlenek. Amennyiben MZP megvezeti őket, akkor nem lesz több az ő győzelme, mint egy gyufaszál égése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése