A Szovjetunió összeomlását követő eufóriának vége, a köd felszállt, akár elszállt, a hit és a remény behúzódott a vágy világába. Újra látható Európa valóságos világa. Nem lettünk jobbak vagy rosszabbak, csak láthatóak. A világ közben nagyot változott, a titkosszolgálatok rejtett és sejtelmes világát felváltotta a hálózatos társadalmi berendezkedés, a titok, a nagy titok lelepleződött, mert nincs, az információ közösségi tulajdonná vált, ezzel együtt sok tekintetben egyes társadalmi és gazdasági csoportok privilégiumává is.
Ma az Apple, a Google, vagy a Huawei hamarabb tud bármit a világról, vagy a világból, mint akármelyik politikus vagy titkosszolgálat. Új eszköz került a hatalom birtokába, ezt összefoglalóan csak manipulációnak nevezném. Ezt a fajta manipulációt egyidőben lehet akár egy falun, vagy több milliárd embert érintve végrehajtani.
Az új világ nem új szerepeket hozott Európába, hanem új szereplőket, akik élve a lehetőséggel elkezdték manipulálni a hatalmuk érdekében az országuk szavazó bázisát, ma még nemzetközileg nem egységesített módszerekkel, de ez már csak döntés kérdése.
Az „ÚJ” rendszer, a volt szovjet birtokokon, befolyási övezetekben, a társadalom peremén kezdett el építkezni, és az ott lévők lelki szükségleteit kielégíteni, sajnos, ha ezt végig viszik, akkor nem tesznek mást, mint Hitler a nácizmus korai szakaszában. A végeredmény ismert! Európa mára már megszabadult az 1930-40 -s évek morális terheitől, újra értelmezi a napjainkat a bennünket körülvevő politikai gazdasági környezetet. A szótárakból eltűnik a méltányosság, az önkorlátozás, a becsület, a felelősség, a tisztesség, a sor nagyon hosszan folytatható, helyébe belépett, a hatalom megszerzés, a hatalom megtartás, az erkölcs nélküli gazdagodás, a felelőtlen harácsolás és az ehhez kapcsolódó eztelen pazarlás. A társadalom kettészakítása, mára már befejezett ténnyé vált Oroszországban, Törökországban, Belorusziában, Lengyelországban, Grúziában, Örményországban, Szerbiában és Magyarországon. Végvári küzdelmeket folytatnak Romániában, Szlovákiában, Moldáviában, Észak-Macedónijában. A folyamat erősen előrehaladott Franciaországban és Németországban is, azzal a jelentős különbséggel, hogy ott még a demokráciát elfogadó és értékként kezelő erők vannak hatalmos, azonban az erodáció, már ezekben az országokban is megkezdődött. Első látásra furcsa a felsorolt országok csoport összetétele, miként kerülhet egymás mellé a korrupcióval és despotizmussal terhel Oroszország, Beloruszai, Lengyelországgal. Az első részben felsorolt főbb folyamatok miatt, mert a hatalom gátlástalan megtartása előrébb való mindegyik felsorolt országban, mint a demokratikus működés szabad rendszere. Kaczyński rendszere alapvetően nem korrupt, de az egyének és szabad társadalmi csoportok korlátozásában, valamint a folyamatos történelemhamisításban azonos a platformjuk. Ez nem a nacionalizmusuk értelmezése, hanem a szavazat maximalizálás rendszerének értelmezése. Mindent magukhoz láncolnak, nem nagyon különböző módszerekkel, annak érdekében, hogy a hatalmuk fennmaradjon és lehetőleg minimálisat sérüljön. Ahhoz, hogy ezt végrehajthassák, két nagy dologra van szükségük, az egyik a társadalom széles rétegeinek, morális züllesztése, proletarizálása, a másik az ellenzék változatos módszerekkel történő degradálása és izolálása, lehetőleg a politikailag korrupt szereplőik által. A politikai célhoz kell igazítani az oktatást, a szociális és támogatási rendszert, teletömni az egyszerű emberek fejét hülye és primitív celeb történetekkel, és máris lehet hajókázni a legkisebb kockázattal, akár Monacoba is. A prosztó alig várja, hogy dolgozhasson a lízingdíjért és az üzemanyagért.
