2016. november 30., szerda

2016. november 25., péntek

Orbán mozgatja a szálakat az ellenzéki pártoknál is?

Orbán hatalmának záloga a pénz.


A jelenlegi hatalom gátlástalan tolvajlásában rejlő lehetőségeket látható módon több párt „elitje” is felismerte. Úgy kínálgatják a vezetők saját pártjukat, mint piaci kofák a krumplit. Persze nem ingyen. Ennek oka egyszerű. Ők a háttérben kiszolgálják Orbán igényeit, megkapják az asztalról lehullott morzsákat, ha pedig baj lesz a fosztogatásból, ők mossák kezeiket, hisz Orbán vezeti az országot.

Így van ez az MSZP-vel is, ahol a párton belüli morgolódás oka az, hogy a tagság rájött, az orruknál fogva vezetgeti őket a Molnár-Lendvai-Mesterházy-Puch nevével fémjelzett „elit”. Sokan átlátják már, hogy a minden hájjal megkent elnöknek és az ún. háttérembereknek kizárólagos célja a listára kerülés és a megrendelés teljesítése, az MSZP elsorvasztása és Gyurcsány kezére játszása. Ez Orbán érdekeivel is egyezik, mely akkor vált világossá, mikor magához rendelte Molnár Gyulát és 35 percen keresztül tárgyaltak a jövőről. Vagyis Orbán célja a hatalom megtartása és a két párt rendszer létrehozása. Ezzel nem csak a demokrácia látszata marad meg, hanem biztosított lesz a választási győzelem is, hiszen Gyurcsány vörös posztó a jobboldaliak szemében, így a választás irányítása nehézségek nélkül tud majd működni. Tévedés ne essék, mindezt konkrét tények támasztják alá. Mára az MSZP-nek vagyona nincs (széthordta az „elit”) csak romok és milliárdos tartozás. A háttéremberek az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy a párt működése ellehetetlenüljön, politikája elsekélyesedjen, sikerük zálogául pedig benyomták felszámoló biztosnak Molnár Gyulát.

A többi, tagsággal-helyi szervezettel nem rendelkező (vagyis nem létező) ún. médiapárttal nem kell számolniuk, hisz támogatottságuk valódi számokban nem mérhető, így a bejutási küszöb megugrása kétséges számukra. A Jobbikkal sem kell már Orbánnak foglalkoznia. Miután elbábozták a Simicska Orbán melodrámát (hihetővé téve az ellentétet) Simicska - a Fidesz Puch Lászlója - rögtön felkarolta a Jobbikot. Ismerve a Jobbik zűrös pénzügyeit Vona azonnal bólintott a rizikómentes bevételszerzésre és szakítva a szélsőségekkel olyan elnökséget választott maga köré akik jelentősen befolyásolhatók, így a Jobbiknál is csalódott választók, becsapott párttagok maradtak hátra.

Ilyen felhang mellett jönnek a választások 2018-ban úgy, hogy nincs semmilyen alternatíva, amire a választó jó szívvel, bizalommal szavazhatna. Mert a választó sem ostoba, pontosan látja mi folyik a színfalak mögött. Azt is látják, hogy a fentebb említett pártokban vannak olyan országos, vagy helyi politikusok, akiknek kezéhez nem tapad semmi, ám a jelenlegi helyzetben nevük, becsületük, munkájuk csak folyamatosan amortizálódik, míg a választók bizalma irántuk is teljesen elveszik majd. Pedig ha ezek az emberek összefognának, valóban az ország érdekeit képviselnék.

Elszomorító a helyzet, de mégsem reménytelen, mert ezek a választók számára a hiteles politikusok mégis csak léteznek. A kérdés csak az, hogy mikor ismerik fel végre, ha elcsökevényesedett pártjaikból kiválva összefognak az ország érdekében, akkor egy új, eddig még ismeretlen politikai kultúrát, politikai érát tudnak meghonosítani, olyat amely valódi választói érdekképviseletet jelent.

Magyarország csak ebben az esetben fog győzni a 2018-as választáson, egyéb esetben továbbra is a keselyűk martaléka lesz.

2016. november 7., hétfő

Kedves Molnár elvtárs!

A valódi kérdés az, hogy mi lesz az országgal 2018 után!
A Fidesz nem a baloldali politikával vitte el a baloldali szavazókat, hanem tiszta demagógiával! A 2004 szeptember és 2009 áprilisa között zajló politikai agónia eltaszított minden olyan választót, a kormányon lévőktől, akik nem hitből, vagy élethelyzetből vallották magukat liberálisnak vagy baloldalinak. Ezen időszak politika és kormányzás paródiája, megölte az MSZP-t és az SZDSZ-t hatalomba juttató hitelesítő hálózatot. Ez a hálózat az MSZP – SZDSZ holdudvarában, csendben tette a dolgát, véleményezett, befolyásolt, vagy csak egyszerűen a piacon elmondta, hogy mit gondol. Az említett időszak tömegesen hozott olyan programokat, amelyekkel azonosulni nem lehetett. Ebből kiemelkedett az őszödi beszéd, ami lehetetlenné tette a hitelesítők mozgásterét. AAZ, hogy ezt ma, hogyan interpretálják mindegy, a lőtt medvét nem érdekli, mert az akkor elszenvedett arcvesztést nem lehetett helyreállítani, azzal az arrogáns politikával ami Őszödöt követte. Az emberek nem voltak és ma sem hülyék, akkor is átlátták, hogy a kórház bezárások ingatlan mutyikat készítenek elő, a felszerelt értékmegőrző széfekben nem a biztonságot látták, hanem a lenyúlást.
Az érték alapú politizálás tűnt el és csak utána a szavazó!
A ma legnagyobb problémája, hogy még kísérlet szintjén sem jön vissza ez az értékalapú politizálás, hanem helyette gumicsontokat dobál az ellenzéki elit, a potenciális szavazóknak.
A demokrácia, mint fő cél, azt a 23%-t a lakosságból egyáltalán nem érdekli, aki vagy minőségileg, vagy mennyiségileg éhezik, mert ők szimplán enni szeretnének, nem előválasztósdit játszani meg összefogásosdit.
A megnyomorított vidék nem a földről akart népszavazni, hanem csak egyszerűen a még dolgozni képesek munkát akarnak és biztonságot, a többiek meg esélyt és biztonságot.
A családok fő célja nem a választás Gyurcsány és Orbán között, hanem az ünnepek közös megélése, messenger vagy facetime nélkül.
Teljesen mindegy, hogy Mesterházy Attila, Molnár Zsolt, vagy Molnár Gyula mit gondol az előválasztásról, az összefogásról, a média szabadságról, mert addig nincs sem demokrácia, sem szabadság, amíg tele van az ország ipari és agrár proletárokkal, vagy csak egyszerűen megnyomorított emberekkel.
Az emberek azért választják még mindig Orbánt, mert ő kisebb rossz, bármilyen eddig felkínált variációnál!
Ne egymással nézzenek szembe, ne az legyen a fő céljuk, hogy melyikük bandája kerül a parlamentbe, hanem próbáljanak meg világos válaszokat adni arra az egyszerű kérdésre, hogy mi lesz veled Magyarország 2018 után?


Molnár Gyula MSZP kivégző, Gyurcsány Ferenc haszonélvező!

A senkik harca a semmin!

Az MSZP utolsó kongresszusa volt az első, amikor a küldöttek butábban reagáltak, mint a párt vezetése. A butaság sajnos összeadódott, amelynek következtében egy igazi „fideszes” forgatókönyv érvényesült. A pártot elfoglalta egy olyan csoport, amelyeknek semmi köze sincs a párt ideológiájához és érdekéhez és múltbéli értékrendjéhez.
 Amennyiben bárki azt gondolná, hogy a tereket elfoglaló csoport homogén nagyot téved!
A kongresszus legkiemeltebb híre az volt, hogy Botkát leváltották a választmány éléről, ezt követte, Tóbiás leváltása és csak ezután következett hajtás alatt Harangozó eltávolítása. Az elmúlt 28 év kongresszusai arányokat állítottak fel és teret adtak a párt rövid és középtávú érdekeit markánsan megjelenítő csoportoknak, úgy, hogy a pártot veszteség ne érje, nem hagyták kiszorítani az ellentétes véleményeket, viszont aktívan marginalizálták azt, ezzel lehetővé téve, hogy amennyiben fordul a kocka, vagy megváltozik az érdek visszaemeljék a fő áramlatba.
A júniusi kongresszuson egy igazi program nélküli személyi leszámolás történt, azokkal, akik a független erős MSZP-ben gondolkodtak, ehhez asszisztált és ezt hajtotta végre a kongresszus birka módon!
A puccs szervezői és végrehajtói Juhász Ferenc, Mesterházy Attila és Molnár Zsolt voltak, aki összekapcsolható Kunhalmi Ágnessel és Lendvai Ildikóval.
Molnár Gyula „hatalomra” került a pártban, program és határozott koncepció nélkül.
Molnár belépésével megkezdődött az MSZP vesszőfutása és tudatos felszámolása, azzal a Molnár által többször elmondott állítással, hogy őt erre a kongresszus hatalmazta fel, ez azonban a kongresszus határozataiban és Molnár Gyula programjában nem lelhető fel.
Az eseményekre a hétvége tette fel a koronát, amikor Molnár két dolgot emelt be a közbeszédbe, az MSZP megszűnésének nem időszerűségét, valamint a megfelelő körülmények között lebonyolítandó előválasztást.
Ezzel a lépésével nem tett mást, mint elnöki programjává tette Gyurcsány MSZP-t felszámoló célját.

Az utolsó balos